Esztendö által valo vasárnapokra, és legg fovebb Innepekre rendeltetett Epistolaknak, és Evangyéliumoknak, kérdésekel, és feleletekel valo magyarázattya.
PÜNKÖSD UTÁN VALO 6DIK VASÁRNAPON.
Imádság
Minden jó erkölttsöknek Istene, akitöl származik avaloságos jó, hinttsed sziveinkben szent nevednek szeretetét, és gyarapits meg minket abban a gondolatba. melyet avallás ád, ugy hogy foganatosá tévén azt a jót, melyet belénk adtz, meg is tarttsad azt ajót. fel gerjesztvén bennünk, az áitatoságnak buzgoságát, ami urunk. J. k.
Epistola.
Szent pál. rom 6. 3.
Nem tudgyatoké, hogy valakik meg kereszteltettunk a kristus Jésusban, az ö halálában kereszteltettünk meg, mert el temettettünk véle együt akereszttség által ahalálban, hogy a mint akristus fel támadot halottaibol. az Attyának ditsösége által. ugy mi is az életnek ujságában járjunk, mert ha bé oltattunk az ö halálának hasonlatosága szerént, a fel támadásban is ugy leszünk, azt tudván hogy a mi régi emberünk, véle egyetemben meg feszitetett, hogy el rontassék abünnek teste. és többé ne szolgályunk abünnek, mert aki meg holt, meg ígazult a büntöl, ha pedig meg holtunk akristusal. hiszük: hogy együt is élünk akristusal., tudván hogy a kristus halottaibol fel támadván, már meg nem hal., ahalál többé örajta nem uralkodik, mert hogy meg holt abünnek, egyszer holt meg,: hogy pedig él, az Istennek él, igy álittsátok ti is magatokot, meg holtaknak abünnek, élöknek pedig az Istennek, a mi urunk Jésus kristus által.
(II. Épistolák: 693)